Dömös
Egy dömösi ebtulajdonostól érkezett hozzám jelzés, hogy kedvencüket, németjuhász kutyusukat ismeretlenek megmérgezték. Szerencsére a kutyus a gyors orvosi beavatkozásnak, és a gazda szerető gondoskodásának köszönhetően túlélte a mérgezést, azonban azt gondolom, hogy a kutyus által átélt szenvedést és a gazdának okozott lelki- és anyagi terhet senkinek nem kell elmagyarázni. A mérget feltehetően kolbászdarabba rejtve dobták be az udvarra, ami azért is borzasztó, mert a kolbászdarabot akár egy, az udvaron játszó kisgyermek is lenyelhette volna!
Itt szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy az állatok, ez esetben egy kutyus megmérgezése állatkínzásnak minősül, ami bűncselekmény. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint ugyanis állatkínzást követ el, aki gerinces állatot indokolatlanul bánt vagy olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Akinek a cselekménye pedig a Btk. szerint is állatkínzás, az az alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel, a minősített esetben pedig akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Amennyiben állatkínzás jut a tudomására, két dolgot tehet. Ha bűncselekmény (büntető törvénykönyvbe ütköző magatartás) történt, a rendőrségen tehet feljelentést állatkínzás miatt. A jegyzőhöz, mint állatvédelmi hatósághoz kisebb súlyú jogsértések (állatvédelmi törvénybe ütköző magatartás) esetén fordulhat.
Tudni kell ugyanis, hogy aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
Ha az állatvédelmi hatóság bejelentésre vagy hivatalból, saját tapasztalata alapján értesül ilyen esetről, akkor jogszerű módon szabhat ki további vizsgálódások nélkül bírságot. Az állatvédelmi bírság összege igen magas lehet, az állatvédelmi törvény kedvtelésből tartott állat esetén, így kutyusoknál is 75.000 Ft-ban határozza meg az állatvédelmi bírság alapösszegét. A bírság összegét a különféle cselekmények esetére előírt szorzószám alapján kell megállapítani.
Számos panasz érkezik hozzám utcán kóborló ebek miatt.
Minden ebtartónak tudnia kell, hogy az állattartó nemcsak az eb megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról köteles gondoskodni, hanem szökésének megakadályozásáról is. (Figyelem! Ha valaki az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott, egyéb körülmény hiányában a vonatkozó jogszabályok alapján 6-os szorzószámot kell alkalmazni, így az állatvédelmi bírság mértéke, 6×75.000 = 450.000 Ft.)
A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás!
Az alkalomszerű, egyszeri szökéstől meg kell különböztetni a rendszeres “önsétáltató” kutyákat. Ez már nem az állatvédelmi törvénybe ütközik, hanem szabálysértésnek, a “kutyával való veszélyeztetés” tényállásának minősül. A szabálysértési eljárásban, amennyiben bírság kiszabására kerül sor, és az nem kerül megfizetésre, elzárásra is változtatható!
Belterületi közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. Szabálysértést követ el, aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén vagy védett természeti területen kóborolni hagyja!
Szájkosarat használni az eb belterületi közterületen történő sétáltatásakor nem kötelező, azonban az eb jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén, valamint amennyiben az eb viselkedését még nem ismerjük, illetve csak így tudjuk biztosítani, hogy más állatot vagy embert ne veszélyeztessen célszerű a szájkosár használata.
Figyelem! Az ebtartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, az első oltást követően 6 hónapon belül, ezt követően pedig évente. Ezen felül az ebtartó köteles az állatot féreghajtó szerrel kezeltetni, valamint az ebet transzponderrel – közismerten chippel – megjelöltetni.
Veszélyes ebet annak tulajdonosa zárt helyen köteles tartani, illetve a házának vagy lakásának bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát köteles elhelyezni.
Aki a felügyelete alatt álló állat által közterületen, közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik köztisztasági szabálysértést követ el, amelynek legmagasabb összege 150.000 Ft. Ilyen ügyekben alapesetben a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei járnak el.
Tájékoztatom a T. Lakosságot, hogy az ebtartóval szemben a település jegyzője is eljárhat, így aki tevékenységével, vagy mulasztásával az ebtartási előírásokat megsérti a helyszínen, egy összegben kifizetendő állatvédelmi bírságot fogok kiszabni! Az állatvédelmi, ebtartási előírásokat be kívánom tartatni!
Kérem, hogy a fentiek figyelembevételével vegyen magához állatot, és gondoskodjon róla, különös tekintettel az állat szökésének megakadályozására!
A felelős ebtartással kapcsolatos részletes tudnivalókat tartalmaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által összeállított szakmai anyag, amely jelen felhívás csatolmányából pdf formátumban letölthető.
dr. Oláh Imre
kirendeltség-vezető